Blackmanék szomorú karácsonya

Odahaza közel harmincfokos melegben napoztak, a Csallóközben nulla fokhoz közelítő időben edzenek. Akárcsak az afrikaiak, a panamai futballisták is egy plusz megterheléssel vágnak neki a pihenést követő téli felkészülésnek, amellyel azonban mihamarabb meg kell barátkozniuk. „Amikor útra keltünk, Panamában 26-28 fok körüli idő volt. Ez a harmadik telem Dunaszerdahelyen, ám még mindig nagyon nehezen szokom meg a hőmérséklet-különbséget” – kezdte a beszélgetést Cesar Blackman. „Pár nap elteltével ez az egészségi állapotomon is megmutatkozott, a hétfői edzés után legyengültnek éreztem magam. A klíma változása az egyik legnagyobb kihívás a számunkra. Viszont férfiak vagyunk, ráadásul profik, így nem panaszkodunk. Igyekszünk csak az edzések ideje alatt kint tartózkodni, ráadásul az edző a gyakorlások során nem nagyon ad időt arra, hogy a hidegen gondolkodjunk.”

A tavaszi idényre az együttes immár új, portugál edzői stáb irányításával készül, amely nyelvileg lényegesebben közelebb van latin-amerikai légiósainkhoz. „Az edző tökéletesen beszél spanyolul, így számunkra egyszerűbb megértenünk a mondandóját. Tetszik a játékstílus is, amire meg szeretne minket tanítani. Többet tartjuk a labdát, rövid passzokkal operálunk, közelebb helyezkedünk egymáshoz. Nem futunk annyit labda nélkül, mint azelőtt. Másrészt nagyon oda kell figyelnünk és elkerülni a könnyű labdavesztéseket.”

A 21 éves jobbhátvéd harmadik idényét tölti a DAC-ban. Az eddigi 28 mérkőzésén 4 gólpasszt adott, az első találatára viszont még várnia kell. „Bízom benne, hogy tavasszal végre sikerül gólt lőnöm. Tavaly sok helyzetem volt, de egyszer sem találtam a kapuba. Több gólpasszal is szeretném segíteni a csapatot és szívesen emelném magasba a Slovnaft Cup trófeáját. További célunk a Slovan előnyének lefaragása. Nagy előny a tíz pont, de a futballban bármi megtörténhet.”

Tavaly óriási trauma érte a Blackman-családot. Csapatunk játékosának édesapja április elején egy fegyveres támadás áldozatává vált. Az idősebb Cesar Blackman belehalt a lövések okozta sérüléseibe, amelyek Panamaváros egyik elővárosában érték őt. „Nagyon szomorú volt az édesapám nélküli első karácsony. Nálunk szokás, hogy december 24-én az egész család összejön. Az édesanyámon, a húgomon és a barátnőmön kívül velünk voltak a nagyszülők, a nagybácsik, a nagynénik, az unokafivérek és az unokanővérek is a gyerekeikkel. A vacsora során és a fa mellett is mindannyian megemlékeztünk az édesapámról.”

Cesar a múlt hét végén utazott vissza Szlovákiába. „Egyedül jöttem, mivel a barátnőm egyetemi hallgató és még két éve van hátra. Már nagyon várom a márciust, amikor a legközelebb meglátogatnak” – teszi hozzá a Fortuna Liga egyik legjobban cselező játékosa, aki tavaly a panamai felnőttválogatottban is bemutatkozhatott.

forrás: dac1904.sk