Hogyan hatott a szlovákiai árakra az euró bevezetése?

Az árucikkek és a szolgáltatások Szlovákiában az utóbbi tizenegy évben, azaz az országnak az eurózónába való belépése óta 17,9 százalékkal drágultak. Mindez a Wood & Company elemzője, Eva Sadovská szerint a gyakorlatban annyit jelent, hogy azok a fogyasztói kiadások, melyek 2009-ben a szlovákiai háztartások  számára 1 000 euróra jöttek ki, napjainkban 1 179 eurós szinten vannak.

Annak ellenére, hogy annak idején az euróval kapcsolatban úgy vélték, hogy bevezetése az árak jelentős emelkedését okozza majd, a szlovákiai árak lassabban emelkedtek, mint azoknál a szomszédainknál, ahol nem euróval fizetnek. Viszont az eurózónán belül, illetve az uniós átlagot tekintve nálunk gyorsabb ütemű volt a drágulás.

Az elemző szerint például Magyarországon 2009-től harmadával, Lengyelországban ötödével nagyobb ütemben emelkedtek az árak. Valamivel gyorsabb, 18,4 százalékos volt az árak emelkedése Csehországban is.

A szlovákiainál gyorsabb volt a drágulás euróval fizető szomszédunknál, Ausztriában is, ahol több mint 21 százalékkal emelkedtek az árak az utóbbi tizenegy évben. Szlovákia a maga 18 százalékos árnövekedésével enyhén túllépte a 14,7 százalékos eurózónai, illetve az európai uniós 17,5 százalékos átlagot.

Mindezek mellett Szlovákiában az euró bevezetése óta az árucikkek és a szolgáltatások ára nem drágult folyamatosan. „Az első két eurós évben, melyre rányomta a bélyegét a gazdasági válság, lassúbb ütemben, 0,9-0,7 százalékkal emelkedtek az árak. Az ezt követő években, 2011-ben és 2012-ben volt a leggyorsabb ütemű a drágulás, 4,1-3,7 százalékos“ – magyarázta Sadovská, hozzátéve, hogy a 2014-től 2016-ig terjedő időszakban ezzel szemben a fogyasztói árak 0,1, 0,3 és 0,5 százalékos évközi csökkenést mutattak.

Az utolsó három vizsgált évben, azaz 2017-től 2019-ig ismét 1,4, 2,5, illetve 2,7 százalékos évközi emelkedés volt tapasztalható az árucikkek és a szolgáltatások árának terén.

Az euró szlovákiai bevezetése óta az elemző szerint a legjelentősebb drágulás a művelődés költségeinek terén tapasztalható, olcsóbb lett viszont a bútor és a lakberendezési cikkek. A művelődési költségek ezzel szemben 2009-től csaknem 47 százalékkal emelkedtek.

Ugyancsak jelentősen, 41 százalékkal drágultak az alkoholtartalmú italok és a dohánytermékek, 37,5 százalékkal az egészségügyi kiadások, a szállodai és vendéglői szolgáltatások pedig 32,6 százalékkal. A lakhatási költségek, melyek az ország lakossága háztartási kiadásainak a legjelentősebb tételét képezik, az elmúlt 11 évben 15,3 százalékkal emelkedtek.

„Az élelmiszerek és az alkoholmentes italok, melyeket napi szinten vásárolunk, napjainkban 20,8 százalékkal kerülnek többe, mint közvetlenül az euró bevezetését megelőzően“ – tette hozzá Sadovská. Ezzel szemben a bútorok és a lakberendezési cikkek átlagosan 2 százalékkal kerülnek kevesebbe, mint tizenegy éve.

felvidek.ma