Az 1977 és 1997 közt eltelt időszakban évente jelent meg a híradó. A továbbiakban a múzeumi tevékenység jeles évfordulóit megünneplő időszaki évfolyamok: 1999-ben, 2004-ben 2014-ben kerültek az olvasó kezébe. Az idei 2019-es évkönyv, mind a múzeumban dolgozó, mind a múzeumhoz szorosan kötődő szakemberek számára lehetőséget nyújt az elért eredmények bemutatására.
2019-ben különösen fontos számunkra, hogy ismét megjelenjen múzeumunk reprezentatív kiadványa. A jubileumi ünnepségre készülve visszatekintünk az eltelt néhány évre. Akár mottóként is szolgálhat az összefoglalás kifejezés.
Húsz évig vezette a múzeum kollektíváját dr. Zsigmond Tibor, mint az intézmény igazgatója. 1986-ban került a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumba mint történész. Történelmi publikációs tevékenysége mellett az eltelt húsz esztendőben jelentősen kivette részét az intézmény külső és belső fejlesztésében, újjáépítésében – a múzeum székhelyéül szolgáló Sárga kastély és a park rekonstrukciójában, a kiállítási pavilon, a raktárépületek felújításában Dunaszerdahelyen, valamint a dunatőkési vízimalom és a somorjai Honismereti Ház rekonstrukciójában. Igazgatói megbízatása 2019. április 30-ig tartott. Helyére 2019. május 1-jétől Mgr. Nagy Iván, a múzeum korábbi etnológusa, a megyei pályázat nyertese került.
Az évkönyvben beszámolunk a Csallóközi Múzeum gyűjteményében található kiemelkedően értékes műtárgyak restaurálásáról, az eltelt több mint tizenöt év sikeres pályázatait és a megújult tárgyakat mutatjuk be színes fényképmellékletünkben.
A múzeum régészeti gyűjteményéből válogatott tanulmánya számára Dr. Ďurkovič Éva régész. A Somorja környéki Keleti Hallstatt korszakból származó leletanyagot dolgozta fel, a tárgyakat leírta, és 7 táblarajzon illusztrálta őket. A szerző a múzeum gyűjteményét kutatta, együttműködött munkatársainkkal, részt vett a tárgyak dokumentálásában.
A 19. századi gazdaságtörténeti tanulmányban Gaucsík István történész egy eddig kevésbé ismert témát dolgozott fel, amellyel Dunaszerdahely város történelmét gazdagítja. A Csallóköz-Szerdahelyi Takarékpénztár történeti anyagához a múzeum egyik dokumentumát a szerző tanulmányában fényképpel illusztrálta.
A településnevek eredetével foglalkozik Nagy Iván etnológus. A csallóközi Karcsák (tizenkét település található itt) elnevezésének lehetséges eredetéről számol be tanulmányában. Kutatásához bőséges magyarországi és hazai szakirodalmat használt fel. A témával nemcsak írásban foglalkozik, hanem az érdeklődők számára vetített képekkel illusztrált előadást is tart.
A megemlékezés, a dokumentumok megőrzése vezeti a lelkes, fiatal szerzőt, Csibrányi Zoltánt, aki komoly energiát fektet egy elfeledett, növénynemesítő professzor, Veneny Lajos (1888–1975) munkásságának és életútjának feldolgozásába. Közvetlen hangulatú elbeszéléséből ismerhetjük meg az állami díjjal kitüntetett tudományos kutató, sokszor kalandos, nehéz életét. A Csallóközi Múzeumba került kevés dokumentumot gazdagítja a szerző írása.
A természetvédelmi munkát, a meglévő természeti értékek megóvását és az ezzel kapcsolatos történelmi hátteret szakavatott szerzők foglalják össze: Mirko Bohuš, Deraj Mihály és Rác Péter. Mindhárman alapos ismerői az adott témának. Munkájukból megismerkedhetünk a Duna mente védelemre kiválasztott, vagy még védelemre szoruló területeivel, a törvények adta lehetőségekkel. Színes térképekkel és ritka fényképekkel gazdagítják az írásukat. Egyedülálló az a jegyzék, amelyben összefoglalják a Duna menti kutatóállomáson végzett megfigyelésekből készített szakdolgozatokat, diplomamunkákat.
A csallóközi vadászatról rövid történeti áttekintést készített több jeles személy. A magyar nyelvű írás szerkesztéséhez Takács Frigyest szólítottuk meg, akinek ilyen témájú cikkeit az Új Szó napilap olvasói már ismerhetik. Kutatásait, saját gyűjtésű riportjait dolgozta fel a szerző, átfogó képet nyújt a vadászattal kapcsolatos törvényekről is.
A szlovák nyelvű szöveget a csallóközi vadászatról dr. Dušan Rajskýtól, Szinger Jánostól és Ing. Figura Árpádtól kaptunk, akik maguk is kiváló ismerői a témának.
Két írásnak a témája a csallóközi települések története, a közösségek élete falvainkban.
Dr. Unti Mária bemutatja a Nyékvárkony községről készített kiadványt. 2018 őszén ünnepélyesen adták át az olvasóknak Szerencsés Magdolna legújabb falutörténeti munkáját: Nyékvárkony – Mesél a szülőföld címmel. A szerző, a falu szülötte, hatalmas energiát fektetett a két falu – Nyék és Várkony – gazdag múltjának és jelenének bemutatásába. Magdolnára jellemző a riportkészítés, a személyes beszélgetésekből készített adatgyűjtés.
A másik írás Kisudvarnok községről készült. Szerzője Marczell Enikő. Munkájában emléket ment, őriz és ad tovább, hiszen sokat merített édesapja, Marczell Béla, a Csallóközi Múzeum alapító igazgatója és Kisudvarnok történetének kutatója emlékirataiból. A múlt gazdag öröksége és a község gyors fejlődése egy teljes, alapos falutörténeti kiadványt, önálló kötetet is megérdemelne. Munkáját csak bátorítani tudjuk.
Elhunyt kollégáinkról, Dr. Mag Gyula (1932–2016) múzeumigazgatóról és Csomor Béláról (1957–2015) emlékezünk meg. A Csallóközi Múzeum képzőművészeti tevékenységében hosszú éveken keresztül aktívan vett részt Almási Róbert (1948–2018) festőművész alkotásai bemutatásával éppen úgy, mint csoportos kiállítások szervezésével.
bo, Csallóközi Múzeum
Ezt már olvasta?
Megszállt múlt, megszállt hétköznapok – kommunista hálózatok Magyarországon és Csehszlovákiában
Itt az MCC új előadása: spiclik, besúgók és társutasok...
Jövő héten lesz a Samaria Klezmer Band lemezbemutató koncertje
A Dunaszerdahelyi Zsidó Hitközség és a Csallóközi Múzeum...