Hogyan lehet igazságosan elfelezni azt a mérhetetlen szeretet és törődést, amit az anya érez gyerekei iránt? Aztán amikor már közöttünk voltál, egyértelművé vált a válasz: a szeretetem nem megfeleződött, hanem megduplázódott felétek. Ez az érzés tölti meg a szívemet így, az egy éves születésnapodon, mely napra pontosan ma van.
Olyan természetes, hogy itt vagytok velünk, mintha mindig is az életünk részesei lettetek volna. Mintha az autó visszapillantójában mindig is ott várta volna a két autósülés utasait, ugyanúgy, mintha az elhagyott játékok a konyhában ott lettek volna, mióta csak berendeztük azt.
Sokat tanultam, formálódtam, csiszolódtam, viszont a bölcsek köve még mindig nincs nálam. De nem is akarok a legjobb anya lenni, egyáltalán semmiféle törekvés nincs bennem, mert már azzal is megelégszem, ha elég jó tudok nektek lenni. Csakis nektek. És nagyon igyekszem.
Štefkovič Patasi Ági cikkének folytatása a KlikkOuton olvasható el!
