A Csallóközi Múzeum alapítója kapta a Szent György-díjat

A városvédő egylet alapította díjjal azokat az egyéniségeket ismerik el, tüntetik ki, akik Dunaszerdahely város egyházi, kulturális és társadalmi életében elévülhetetlen munkásságot fejtenek, fejtettek ki, illetve életpéldájukkal magyar közösségünk meghatározó alakjai.

Az ünnepi esten részt vett városunk polgármestere, dr. Hájos Zoltán, Mészáros Dávid katolikus káplán, a városi hivatal vezetője, Bubniak Júlia, illetve több osztályvezető, városi képviselő, illetve intézményvezető, közéleti személyiség is, akiket Bugár György üdvözölt az est elején. 

Őt követve az egybegyűlteket előbb Karaffa Attila alpolgármester köszöntötte, kiemelve a kaszinó hagyományőrző, a város kulturális életét segíteni szándékozó céljait, majd Németh Margit kaszinótag mondott ünnepi beszédet.

„A Csallóköz-Szerdahelyi Kaszinó 1860 Városvédő Egylet egyik fő feladatának érzi a hagyományőrzést. A Szent György- Emlékest megrendezését is azért tartjuk fontosnak, mert tudjuk, hogy hagyomány csak ott születik, ahol van folytonosság. Az eddig kitüntetett Szent György-díjasok mindegyike korának és lehetőségeinek az embere volt. Azt hozta ki az adott pillanatból, amire akkor és ott képes volt. Ezzel mégis a jövőt, vagyis a mostani jelenünket formálta. Munkájukkal mindannyian erősítették a helyi magyarságot, hozzájárultak tagjai identitásformálásához és identitástudatuk erősítéséhez.

Ma este a Szent György-díjjal olyan ember tevékenysége előtt tisztelgünk, aki sokrétű munkásságával, hagyományőrző igyekezetével értéket teremtett nem csak a saját lelkének, de az itt élő magyar közösségnek is” – fogalmazott Németh Margit.

Őt Nagy Iván, a Csallóközi Múzeum igazgatója követte, aki a kitüntetésben részesülő Marczell Bélát méltatta.

„Az évek során egyre jobban megismertem, és megnyílt előttem nemcsak a kutató, hanem az ember is. Megértettem, hogy egy rendkívüli személyiséggel van dolgom, és akinek magával ragadó a humora és kiemelkedően éles az esze. Ezeknek a tulajdonságoknak köszönhető, hogy képes volt egy új világot teremteni: megteremtette nekünk a CSALLÓKÖZT.

Nem azt a Csallóközt, amelyet földrajzi fogalmakkal könnyen meg lehet határozni. Nem, hanem azt, amely egyeseknek filozófiai alapon a tökéletes semmi, míg másoknak, olyanoknak, mint Marczell Béla a tökéletes minden. Ehhez a világhoz fájós lábú öregasszonyok, szúrós tekintetű pásztorok világán keresztül vezet az út, és az úton szembe kell szállnunk láncos orrú bikákkal, vagy olyan szerzetekkel, amelyeknek lólába van. Másként mondva: kutatásaival elénk tárta saját mitológiánkat, ezáltal hazát adott nekünk ebben a tájban. Hazát és múltat, önálló kultúrát, amely csak a miénk, ezé a népé, amelyik hosszú ideje itt lakik a Csallóközben. Csúnya szakszavakkal ezt úgy nevezik, hogy identitást teremtett, vagy még csúnyábban regionális etnicitást” – mondta Nagy Iván, majd hozzátette:

„Amikor Marczell Béla élt és kutatott, azt az időt még az aranykornak számíthatjuk, és Csallóköz szinte érintetlennek látszott. Neki csak le kellett hajolnia, és mint a régi aranymosóknak, meg kellett látnia az aranyat a sárban. Munkáját napjainkban, amikor már mutatkoztak a pusztulás jelei, tudjuk igazán értékelni.”

A laudációt követően a kaszinó jelenlévő tagjai, A. Szabó László alpolgármester, Bugár György városi képviselő, Iván Péter galériaigazgató, Karaffa Attila alpolgármester, Nagy Attila helytörténész, Nagy Iván múzeumigazgató, Nagy Krisztián, a DAC sajtófőnöke és Németh Margit pszichológus átadták az elmékplakettet Marczell Enikőnek, a posztumusz elismerésben részesülő kutató lányának.

Marczell Enikő köszönetében arra helyezte a hangsúlyt, hogy az egyén közösségért végzett munkája a valódi értékteremtés, és a keresztény hit megtartása mellett a magyar identitás erősítése az igazán fontos mindannyiunknak, az a valós példa és érték. 

Az est fényét emelte énekével Bartal Dóra, a magángignázium, illetve a művészeti alapiskola tanulója, akit ifj. Mezei Ernő kísért zongorán, valamint szavalatával a Kodály Zoltán Alapiskola tanulója, Varga Zaránd, akit tanára, Simon Anikó készített fel.

A közéleti díjban eddig a következő személyek, csoportok részesültek: Zsidó János, városunk egykori esperesplébánosa, Dunaszerdahely város díszpolgára, Cséfalvay Erzsébet, egykori városi képviselő, Soós Lajos, az 1960–70-es évek dunaszerdahelyi színjátszásának egyik legendás alakja, id. Görözdi Miklós, néhai dunaszerdahelyi lelkész (posztumusz), a városunk hírnevét öregbítő Szent György Kórus, illetve Marczell Béla néprajzi gyűjtő, muzeológus (posztumusz).