Búzaszemekből kenyér – emberekből nemzet

A beregszászi római katolikus templomban megtartott szentmisét követő ünnepség résztvevői a Szent István-szobor előtt gyülekeztek. A résztvevőket Bunda Rita, a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség programfelelőse köszöntötte, aki első királyunkra emlékezve elmondta: „István király példája és életműve halhatatlan, hiszen ő volt az első magyar király, akinek uralkodása idején megalakult a keresztény magyar királyság. Megkoronázása mérföldkő volt mind személyes sorsa, mind az ország jövője szempontjából. István a nyugat-európai keresztény népek és országok közösségébe vezette népünket. A koronázással megszületett a keresztény magyar királyság, mely István államszervező munkájának és egyházpolitikájának köszönhetően később átvészelte egy ezredév megpróbáltatásait.” Államalapító szent királyunk intelmei a mának is szólnak, így ma is érvényes, hogy az erős nemzettudat mellé mindenkor szükséges egy hasonlóan erős tolerancia elsajátítása is. A közösség akkor erős, ha összeadjuk erőnket, ha magunk is oda állunk a nemzet hívó szavára, ha kiállunk a nemzet ügye mellett, hangsúlyozta a moderátor.

Augusztus 20-án az új kenyeret is ünnepeljük. Erről szólva Molnár János esperes-plébános kiemelte, hogy az Úr Jézus a kenyeret választotta, annak színe alatt az testével táplál bennünket. Számunkra azért is fontos a kenyér, mert ahogy az rengeteg búzaszem összeőrléséből, összedagasztásából készül, úgy a magyar nép is rengeteg „búzaszemből”, rengeteg magyar emberből „sül” össze a történelem kohójában egyetlen nemzetté. Nagyon fontos, hogy nemcsak magyarul beszélő emberek vagyunk, hanem egyetlen nemzettudatunk van, s a történelem tüze egyre szilárdabbá építette ezt az egységet a magyar emberek között és szívében, fogalmazott Molnár János, aki azt kívánta, hogy Szent István ünnepe legyen „egy szép megemlékezés, egy szép könyörgés és egy szép jövőbe tekintés mindannyiunk számára”.

„E jelben győzni fogsz” – mondta Nagy Konstantin császár 312-ben, amikor harcba vonulása előtt meglátta az égi jelet, a keresztet az égen. Ez a mondat alapozta meg az elkövetkező századok keresztény hitét, a történelem menetét. És Szent István királyunk ebben a szellemben hozta meg azt a stratégiai döntését, amely hitre alapozódott, de amely ugyanakkor a legracionálisabb, legmagasabb szintű politikai gondolkodásnak is a terméke volt, hogy Magyarországnak – a régi értékek megtartása, a magyarság hagyományos népi kultúrájának, nemzeti jellemvonasainak fenntartása mellett – a nyugati kereszténységhez kell tartoznia, fogalmazott Szilágyi Mátyás, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja, aki hangsúlyozta: az államalapítás történelmi lépése folytonosságot biztosít a mai napig. Ezt a folytonosságot megtapasztalhatjuk mi is, hisz kevés olyan nép van Európában, amelyiknek ilyen történelmi időkre visszamenő önérzete, identitása, önazonossága, méltósága van. A főkonzul megköszönte, hogy Kárpátalja magyarsága is őrzi Szent István örökségét, őrzi hitét, magyarságát, s megerősítette, hogy a magyar kormány továbbra is felelősséggel viseltetik a határon túl élő nemzetrészekért.

A továbbiakban Wass Albert A bújdosó imája című költeményét hallgattuk meg Ferenci Attila, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színészének tolmácsolásában, majd Bonkaló Beáta mondott verset mély átéléssel; két részletet hallhattunk az István, a király című rockoperából Uszta Adetta, Lábik Csilla és Birta István nagyszerű előadásában, illetve Markó Veronika (Mezővári) énekhangjában, valamint Schreiner Sándor, a Kárpátaljai Akadémikus Állami Népi Együttes tárogatójátékában gyönyörködhettünk.

Miközben a Szent Kereszt Kórus Krajnik Irén vezetésével alkalomhoz illő dalokat adott elő, a vendégek elhelyezték a megemlékezés koszorúit a Szent István-szobornál, majd Molnár János megszentelte a Szent István-napi kenyereket, amelyeket aztán megszeltek és szétosztottak a résztvevők között.

Marton Erzsébet / karpatinfo.net