Az alapiskola befejezése után esztergályosnak tanult Pozsonyban, egy gépészeti szakközépiskolában, de két év után súlyos egészségügyi problémák miatt kénytelen volt a tanulmányait megszakítani, és további két évig rokkantsági nyugdíjra kényszerült.
Ezt követően, 1975-ben munkaszerződést kötött a dunaszerdahelyi Jednota Fogyasztási Szövetkezettel, ahol 1977-ig zenészként tevékenykedett.
Utána egy rövid ideig az Agrostavnál dolgozott mint technikai munkatárs. Ekkor már egyre több időt szentelt a szenvedélyének, a zenének, s ennek köszönhetően képességei, zenei tudása jelentős mértékben fejlődtek. A zenével együtt szárnyalt a lelke is, főleg azután, hogy Molnár Alival és Gútai Petivel együtt megalakították az MGT beategyüttest. Az MGT repertoárjában az akkor már ismert magyar és angol beatszámokon kívül saját szerzeményű dalok is szerepeltek.
Tevékenységükkel példát mutattak az újonnan megalakuló zenekaroknak. Rövid időn belül a járás legelismertebb együttesévé nőtték ki magukat – sokszor és sok helyen szerepeltek, új zenei stílust teremtve.
Tilajčík Imi később lehetőséget kapott, hogy külföldön kamatoztassa tehetségét. 1980–87 között Norvégiában, Németországban, Hollandiában, Ausztriában, Svájcban, Dániában és Magyarországon is zenélt, de továbbra sem volt hűtlen a hazai közönséghez. A járás szinte összes településén ismerték a nevét, és felnéztek zenei tudására, emberi jóságára. Együtt dolgozott többek között Otto Weiterrel, Miška Marienkovával és Alois Boudával is.
1986-ban, miután végleg hátat fordított a sikerekkel teli külföldi munkának, a dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központban találta meg azt a tevékenységi kört, amelyet szinte a haláláig végzett.
Először mint az ifjúsági klub vezetője tevékenykedett, majd 1987-től mint a kulturális és zenei élet főszervezője, hangosítója és mestere a lemezlovasoknak.
Ezt már olvasta?
Megjelent a Múzeumi Hiradó újabb kötete
A Csallóközi Múzeum kiadásában megjelent a Múzeumi Híradó...
