– Hogyan vélekedik, mennyire meghatározó az, ha egy kisgyermek a saját anyanyelvén tanul, szerzi meg az ismereteket?
– Az anyanyelvi oktatás szerintem kulcsfontosságú, sok kaput nyit meg a diák előtt. Mindenki a saját anyanyelvén tud igazán kiteljesedni, főleg fiatal korban így a legkönnyebb sikereket elérni. Mindenképp meghatározó volt számomra az anyanyelvi oktatás, visszagondolva is nehéz elképzelni, milyen lett volna nem magyar tannyelvű iskolába járni. Különösen fontos ez, amikor a gyerek világképe a legtöbbet fejlődik. Sokan érvelnek azzal, hogy igazán jól szlovákul csak szlovák alapiskolában tanulhat meg valaki, de szerintem ez nem igaz. Magyar iskolákban is színvonalas nyelvoktatás folyik, így mindenki megszerezheti a fontos ismereteket. Véleményem szerint, ha egy gyerek a saját anyanyelvén tanul, könnyebben és magabiztosabban fogadja be az új információt – legyen szó bármely tantárgyról –, mintha mindezt egy új és idegen nyelven kéne, hogy tegye. Az anyanyelvű oktatás nagy hatással lehet a gyerek életére, akár az iskola befejezése után is.
– Miképp tapasztalta meg azt, hogy felvidékiként, magyar iskolából kikerülve Szlovákiában is tudott érvényesülni az életben?
– Alap- és középiskolásként nagyon sok versenyen vettem részt, mind magyar, mind szlovák nyelven. Ezek a versenyek főleg technikai szókincsen alapultak, amit a szlovák tanórák keretein belül nem tanítanak. Ennek ellenére, a tanáraim nagy figyelmet fordítottak arra, hogy még a tudományos tantárgyak esetében is mindenki elsajátítsa az alapvető szaknyelvet. Ebből kifolyólag soha nem volt problémám sem a szaknyelvvel, sem pedig a mindennapi kommunikációval, és úgy érzem, hogy a magyar iskola is teljes értékű nyelvtudással ruházott fel.
