Jelenlegi hely

Valóban lehet színháza Dunaszerdahelynek?

Ezt már olvasta?

Publikálva: 2018, február 16 - 11:20 | Kultúra
Portálunk munkatársa a Budapest kávézóban a dunaszerdahelyi színház kapcsán Kóczán András Imrével beszélgetett, aki az egyik fő motorja a színházépítési terveknek. Tanár, közgazdász és hivatalnok. Vagy ahogy az egyik ismerőse mondta róla, meggyőző, szimpatikus, energikus álmodozó.
 Valóban lehet színháza Dunaszerdahelynek?

Mikor és kiben fogalmazódott meg az igény, hogy Dunaszerdahelyen kőszínház kialakításán kezdjenek el dolgozni?

Tudom nagyon jól, hogy sokan gondolkodtak már ezen a kérdésen az utóbbi években, évtizedekben. Ilyen volt a Szevasz Színházra tett kísérlet. A 2013 óta Dunaszerdahelyen működő Rivalda Színház tagjaiban is mindig ott volt az igény, hogy állandó játszóhelyen dolgozhassanak. Ez teljesen természetes dolog. A Dunaág Néptáncműhely két műsorában (Asszonysorsok, férfimulatságok; Csizmás Kandúr) együtt dolgoztunk a társulat színészeivel. A közös munka során megismerkedtünk, sokszor szóba jött az állandó színházi játszóhely kérdése. Igazából, egy nagyon erős élmény vitt engem arra, hogy a beszélgetéseket, álmodozásokat túllépjük. 2016 júniusa közepén sétáltam a Sport utcában, láttam a hatalmas építkezést, bámultam, hogyan épül a DAC új stadionja. Utánajártam, megtudtam, hogy itt egy 12.000 fős stadion készül. Valahogy egy furcsa gondolat lepett meg: ahol a fél város beférne egy stadionba, ott miért nincs kőszínház? Szerintem a két dolog között van összefüggés.

Mik voltak az első lépések?

Először a Rivaldásokkal kezdtem el dolgozni, majd több barátomat, ismerősömet beszéltem rá, hogy szálljon be tervezésbe, elemzések készítésébe. Vagyis egy ötletet megpróbáltam írásba foglalni. Ezek voltak az első lépések.

A kezdeményezés kincs, amelyet aztán tovább kell bontogatni. Közben persze sok nehéz kérdés merült fel. Mégis már a kezdetek kezdetén az volt a célom, hogy kézzelfogható módon lehessen bemutatni a színházalapítás ötletét. Készítettünk egy megvalósíthatósági tanulmányt, pontosítok, ez egy megvalósíthatósági előtanulmány volt, mert a helyzet természetéből adódóan nem lehetett minden egyes kérdésre válaszolni benne. Így nem tudtuk a fenntartás alapvető kérdését megválaszolni. Először a régi kultúrház volt a kézenfekvő megvalósulási hely. Az épület nagyrészt kihasználatlanul áll a város közepén, mondhatnánk, hogy seb a város testén. Itt az épület jelentős kibővítésével képzeltük el a színházat.

Kiket kerestek meg az ötlet támogatása kapcsán?

2017 januárjára elkészült az első terv, amellyel elkezdem megkeresni döntéshozók szélesedő köreit. Először polgármester urat kerestem meg, majd a felvidéki magyar politikai és gazdasági élet legfontosabb döntéshozóit. A legmeghatározóbb találkozóra 2017. januárjának végén került sor Menyhárt Józseffel, az MKP elnökével, aki ismerve az eddigi színházalapítási törekvéseket azonnal támogatásáról biztosított. A terv értő fülekre lelt. Közben, 2017 tavaszán a terv helyszíne megváltozott a megvalósítást támogatni szándékozók kérése alapján. Így került át a fókusz arra az ötletre, hogy a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ hatalmas épületében, mindkét funkció elférhet.

Miért változott meg a helyszín?

A mozitermet hosszú évek óta nem használják, a moziteremben — beleértve a mellette lévő helyiségeket, tereket — lehetőség van zárt színházi terület létrehozására. Az építészeti terv kidolgozása a végső fázisban van. Ráadásul ennek az épületnek már meglévő fenntartási költségei vannak, csupán meg kell osztani a fogyasztásmérőket. Megjegyzem, hogy már ebben a kezdeti szakaszban a magyarországi politikai felsővezetéshez is eljutott a terv. Az itt is és az ott is kedvezően fogadott tervek áttekintése során mindig ugyanaz volt az első kérdés: ha megvalósul a terv, az építkezés, létrejön a színház mindenestül, ki fogja fönntartani az intézményt. Az autóba tankolni kell a benzint.

Hogyan reagált a város, a képviselőtestület, illetve a városi intézményrendszer a hírre, a tervezetre?

Ahogy már említettem, Hájos Zoltán polgármester úrral többször találkoztam, találkoztunk. Nagyon hasznos tanácsokkal, ötletekkel látott el. A képviselőtestülettel nem találkoztam, de remélem, hogy a közeljövőben, szerintem március folyamán bemutathatjuk a terveket a kulturális bizottság tagjai előtt. És remélem, hogy meggyőzzük őket a terv alaposságáról, jelentőségéről.

A színház megjelenése megváltoztatja a város kulturális lehetőségeit, új városi kulturális koncepció kialakítására van szükség tehát, mégpedig úgy, hogy a jelenlegi (Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ) és az új intézmény, a színház szerepvállalása világosan elkülönüljön. Itt komoly egyeztetési és projektmunkára lesz szükség. Mert úgy látom, hogy mindkét intézmény fontos, de világosan elválasztható közösségi, közösségépítési feladatokat lát el és fog ellátni. A két intézménynek harmonikusan kell egymás mellett működnie, egymást kiegészítve.

  

Mennyire volt pozitív a szakmai visszajelzés a színház kialakítása kapcsán. Sokszor felmerülő kérdés, hogy vajon szükség van-e harmadik felvidéki színházra.

Jeles, magasan jegyzett felvidéki színházi szakemberekkel folyik a tárgyalás, Gál Tamás színművésszel és Czajlik József rendezővel informális, de meghatározó beszélgetések zajlottak. Mindketten dunaszerdahelyi születésűek, a színházalapítási szándékot az is inspirálta, hogy van helyi kötődésű szellemi holdudvara a terveknek.

Hadd tegyem hozzá, hogy Dunaszerdahely — tetszik, nem tetszik — az utóbbi években a szlovákiai magyarság fővárosa lett, a főváros pedig megérdemel egy színházat, ahogy megérdemelt egy MOL Arénát. A színház pedig százszorosan visszaadja a közösségnek, amit belefektettek, mert a színházban alkotó munka folyik, alkotások jönnek létre, és ez sok szinten kihat a közösségre.

Jelenleg olyan híreket hallani, hogy a színház ötlete megyei szinten is támogatást kapott. Mit tud erről mondani? Milyen forrásokból kívánják felépíteni a színházat?

Ezek nagyon jó hírek, a terveket a megvalósulás irányába viszik. De itt a fenntartásról van szó. Az MKP vezetésének elévülhetetlen érdeme, hogy fölkarolta a terveket, és sikerült megyei vezetői körökben megkezdeni a dunaszerdahelyi magyar színház ügyének erős képviseletét. Az MKP vezetésének kell abba irányba vinnie az ügyet, hogy minél hamarabb írásos formában legyenek rögzítve a támogatás részletei. Ezzel a fenntartás kérdése kezd világossá válni, de megjegyzem, hogy kisebb részben a város is fedezné a fenntartás költségeit. Ami pedig az építkezést illeti, több irányból érkezne az anyagi alap, az anyaországból, a várostól. Ugyanakkor a helyi vállalkozásokat sem szabad elfeledni, meg kell szólítani a helyi tőkét és az itt működő külföldi vállalkozásokat, meg kell győzni őket arról, hogy a színház miképpen teszi teljessé az itteni életet, mit nyerhetnek a vállalkozások a színház támogatásából. Ebből az utóbbi példából látható, hogy el kell kezdeni egy maroknyi lelkes csapatnak a munkát szinte már most. El kell érnünk, hogy az itteni vállalkozókat, vállalkozásokat, cégeket érdekeltté tegyük a színház ügye iránt. 

Hogy fogják elnevezni a színházat? Vannak-e ötleteik?

Egyetlen határozott ötlet merült föl, Kaszás Attila neve, amely több helyen elhangzott, de úgy látom, hogy ez a kérdés még egyáltalán nem dőlt el. Lehet, hogy ötletpályázatot érdemes kiírni, hogy egy kifejező nevet találjuk a színház elnevezésére. Ez tehát még egy nyitott kérdés.  

Milyen szakmai csapatban gondolkodnak, s hogy látja, milyen hatással lehet ez a felvidéki kulturális életre?

Előbb már említettem, hogy kik lennének a meghatározó személyek. A társulat magját a Rivalda Színház színészei alkotnák, és a művészeti koncepcióból a színházszakmai kérdésekért felelős vezetőknek kell aztán a társulatot kiegészíteniük, összeválogatniuk. Alapvető, hogy jó, ütőképes társulat jöjjön létre. Furcsát mondok, kicsit menedzsmentnyelven: kockázatcsökkentő tényező a jó csapat vonzó repertoárral. Itt arra is lehet gondolni, hogy a társulat már jóval a színház átadása előtt működhetne. Hogy Czajlik Józsefet idézzem: a társulatnak épüljön a színház és ne fordítva.

Szeretnének bizonyos területre összpontosítani vagy a szélesebb közönségre számítanak majd a nézőtéren? Úgy is kérdezhetnénk, milyen jellegű darabokat kívánnak majd színre vinni?

A színháznak széles réteget kell megszólítania azzal, hogy átgondolt repertoárral áll elő. Mindeközben az összpontosítás is igaz a színházra. Világos elképzelések vannak arra, hogy az új intézmény ifjúsági színházként is működjön. Erre megvan a garancia a művészeti vezetők személyében. A beavató típusú darabokkal állandó jelenlét szükséges a felnövekvő korosztály köreiben: az alapiskolák, a középiskolák tantermeiben. A színházfogyasztás elérése a cél. Ezt a tevékenységet jelenleg a Rivalda Színház végzi Dunaszerdahelyen, szerintem sikeresen. De ezekre a kérdésre egy kicsit később térjünk vissza, amikor már véglegessé válik a színház szakmai vezetése.