A helyzet romlásának okait az elmúlt időszak turbulens eseményeiben kell keresni. Alig ért véget a Covid-járvány, máris kitört a szomszédunkban a háború.
Az ezzel összefüggő hatalmas energiaár-emelkedés és infláció, mely elsősorban az élelmiszerek és szolgáltatások árának drágulásában mutatkozott meg, oda vezetett, hogy a lakosság egy része kénytelen volt hozzányúlni megtakarításaihoz.
A felmérésből kiderül az is, hogy a legrosszabb helyzetben az egyedül élők vannak. Váratlan kiadásokra elégséges félretett pénze csak 29 százalékuknak van. 47 százalékuknak egyáltalán semmilyen pénzügyi rezervája sincs. Míg a fiatalok esetében ez még magyarázható azzal, hogy viszonylag rövid ideje dolgoznak, nem volt miből félretenni, a helyzet sokkal rosszabb a 65 pluszosoknál. Nekik többnyire már nem nagyon van miből félretenni, elégséges pénztartalékkal csak harmaduk rendelkezik.
Ami pedig az előrelátást, a jövő bebiztosítását jelenti, még rosszabb a helyzet.
Míg 2021-ben csak az emberek 23 százaléka nem spórolt, ebben az évben ez már 42 százalékra kúszott fel.
Itt is a fiatalok és függetlenek „teljesítenek” a legrosszabbul. Több mint felük egyáltalán semmit sem spórol, és mindössze 9 százalékuk takarékoskodik optimális mértékben.
A bank felméréséből fény derül arra is, hogy bizony a fiatalok szeretnek fogyasztani, költeni és nincsenek spórolási szokásaik, ez pedig a jövőben csúnyán visszaüthet.
Az lenne a kívánatos, ha az emberek lelkiismeretesen és felelősen állnának hozzá anyagi helyzetükhöz, gondolkodnának közép- és hosszabb távon is. Magyarán, nem jó, ha csak az egyik napról másikra való élés a cél, hiszen az élet bármikor produkálhat olyan helyzetet, amikor hirtelen nagyobb összegre lesz szükség. Nem is beszélve a továbbiakról, mint amilyen például a rendkívül költséges otthonteremtés.
TASR/Ma7.sk
Ezt már olvasta?
Május 10-ig a jogi és természetes személyek is kötelesek a rágcsálóirtásra
A területi Közegészségügyi Hivatal előírása alapján május...
