Jelenlegi hely

A roma holokauszt áldozataira emlékeztek

Ezt már olvasta?

Publikálva: 2018, augusztus 3 - 13:14 | Hírek
Augusztus 2-án, a roma holokauszt nemzetközi emléknapján Dunaszerdahelyen is többen lerótták kegyeletüket a Romológiai Kutató- és Módszertani Intézet szervezésében zajló megemlékezésen, a Halpiac-téri emlékműnél.
A roma holokauszt áldozataira emlékeztek

A rekkenő hőségben elsőként felidézték azt a szomorú mementót, amely miatt a megjelentek összegyűltek, így azt, hogy 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóan több mint háromezer romát meggyilkoltak az auschwitzi haláltáborban a már menekülő SS-katonák, illetve az 1945 eleji nyárasdi eseményeket is, amikor a Kis-Dunába lőtték a nyilasok az ógyallai romákat.

A megemlékezésen elsőként mons. Szakál László János katolikus esperes áldotta meg az emlékművet, majd a romológiai 

kutatóintézet vezetője, Ravasz József mondott beszédet. Ebben arra mutatott rá, hogy a cigányság jövőképének a középpontjában az a kérdés kell álljon, hogy Európában nemzettársként a többségi társadalom számára is megmutassák eredményeiket.

Andrej Kiska államfőt tanácsadója, Martin Bútora képviselte, aki beszédében azt hangsúlyozta, hogy a romákkal szemben mind a mai napig nem elfogadó sem a társadalom, sem a politikum.

Hájos Zoltán polgármester szerint a roma holokauszt emléknapja, mint megemlékezés, nem csupán a fájdalmas esemény, de figyelmeztetés is egyben. Arra, hogy ne felejstük el a szisztematikus népírtást, amikor a politikai rezsimek számára „kényelmetlen és felesleges” embereket haláltáborokba küldték. Ezért is „fontos a megemlékezés. És fontos az is, hogy az iskolában a fiatalok tanuljanak a holokauszt szörnyűségeiről, hogy meg tudják különböztetni a jót a rossztól, a jó cselekedetet a gonoszságtól, a demokráciát a diktatúrától, a humanizmust a rasszizmustól. Meg kell tanítani a fiataljainkat a demokráciára, a demokrácia szabályaira, és hogy a demokrácia eszközeivel dolgozzanak közösségükért.” 

Jozef Viskupič Nagyszombat megyei elnök arra utalt, hogy azért nem szabad a nácizmus sötét korát elfeledni, mert akkor újraélhetjük – pedig azt senki sem szeretné megélni. Szlovákiának pedig csak demokratikus országként lehet jövője, tekintet nélkül az országban élők nemzetiségére avagy bőrszínére.

Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke a fasizmusra mint rákos elburjánzásra utalt. A roma holokausztnak, mint mondta, nem lett volna szabad megtörténnie. Ám sajnos megtörtént, és erre emlékezni kell. Leginkább önmagunk, gyermekeink és unokáink, jövőnk miatt, hogy tanuljunk belőle.

A megemlékezésen beszédet mondott még Vladimír Krčméry, a pozsonyi Szent Erzsébet Egészségügyi- és Szociális Munka Főiskola képviselője, Selam Pató, a Roma Világszervezet alelnöke, Horváth József, Magyarország cigánykirálya, Mária Patakyová ombudsman, valamint Pavol Mešťan, a pozsonyi Zsidó Kultúra Múzeumának igazgatója. Beszédjeikben a holokauszt rémségeit ítélték el, és a szélsőséges ideológiák ellen emeltek szót.

A beszédeket követően a résztvevők – köztük Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke – a kegyelet koszorúit helyezték el az emlékműnél.