Jelenlegi hely

Negyven éves a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ épülete

Ezt már olvasta?

Publikálva: 2017, október 9 - 13:48 | Múltidéző
A kultúrát és a szórakozást szolgáló Városi Művelődési Központot (VMK) hivatalosan 1977. november 4-én adták át rendeltetésnek.
Negyven éves a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ épülete

A városban korábban is volt egy kultúrház, mégpedig a Kukučín utca városközpont felé eső végén; ezen a helyen állt korábban a mozi, majd a hatvanas években ez volt az Üzemi Klub (jelenleg Raiffeisen Bank).

Egy „új dunaszerdahelyi kultúrház építéséről” a helyi sajtó már 1964-ben cikkezett, és az új kultúházra már 1968-ban megvolt nemcsak a határozott igény, hanem a konkrét terv is: „A jövő évre [1969-re] minden elő van készítve az új városi kultúrház építésének a megkezdésére, ahol 450 személyt befogadó színházterem lesz szélesvásznú filmmel, további terem 450 személy befodadására, városi könyvtár, klubhelyiségek.”

A kommunista rendszer fejlettségének felmutatása végett a Városi Nemzeti Bizottságnak (VNB) rettenetesen nagy szüksége volt az új kultúrházra. Rehák László VNB-titkár azt mondta 1969 végén, hogy a VMK építését ,,már 1969 elején meg kellett volna kezdeni, 22 millióért, a terv Nyitrán készült…” És bár Rehák jól tudta, hogy azidáig egyetlen kapavágás sem történt, ennek ellenére képes volt azt mondani, hogy ,,az átadást 1972-re tervezik”. A dunaszerdahelyi VNB elnökeként Gyurcsik József 1971 közepén a városi Tanácsban ugyanerről így dohogott: ,,Meglepődtem azon, amit a Járási Nemzeti Bizottság-beli elvtársak mondanak. A járási pártbizottság Elnökségében foglalkoztunk az új közösségi ház építésének a problémájával. Megállapítottuk, hogy a városnak valóban szüksége van rá, és hogy az 1972-es évben megkezdődik az építés. Most viszont azt állapítjuk meg, hogy nemcsakhogy nincs elég pénzeszközünk, de befektető és kivitelező sincs.”

A dunaszerdahelyi VMK építése végül 1973-ban kezdődhetett meg. Főtevezője a pozsonyi építész, ing. arch. Jozef Slíž volt, az alapkövet pedig 1973. augusztus 13-án helyezte el Félix Masár egy rettenetes ideológiai hablaty kíséretében, amit a „szocialista kultúra jelentőségéről” mondott. Az épület 1977-re készült el: 1977. november 4-én, a szovjet Nagy októberi szocialista forradalom 60. évfordulójára időzítve adták át rendeltetésének. A dicső évfordulóra való időzítés nemcsak a teátralitást szolgálta, hanem azt is feledtette, hogy az építők jócskán túlköltekeztek: az eredetileg előirányzott 25 millió Kčs helyett elérték a 45 millió Kčs-t!

A VMK nem egyszerűen egy új épület lett a városban. A nagy jelentőségét minden alkalommal nyilvánvalóvá tették az illetékesek, amikor az új kultúrházat ,,közösségi háznak”, ,,társadalmi háznak” vagy ,,városi kultúrpalotának” nevezték, sőt egy 1981-es, a Dunaszerdahelyi járásról szóló kiadvány a ,,kultúra modern templomai” közé sorolta az épületet, jelezve, hogy a kommunista teatralitás nem állt messze az ál-vallásosságtól. Az épület makkettjét Gyurcsik József ünnepélyes keretek között átadta a Járási Nemzeti Bizottság elnökének, Miklós Istvánnak.

Amellett, hogy az épület szemmel láthatóvá tette az adott társadalmi rendszer fejlettségét, az új VMK-nak számos praktikus előnye is volt. Megépültével nemcsak a járási könyvtár új és tágas otthonává vált (Gyurcsík József felesége a könyvtárban dolgozott, és az elnök tudta, milyen áldatlan körülmények között dolgoznak a könyvtárosok), hanem egy mozi és számos kultúrcsoport otthonává is vált, köztük pl. a város nagy tavaszi népművészti fesztiválja, a Duna Menti Tavaszt is itt lelt otthonra. Ráadásul a VMK értékes, magasabb hozzáadott értékű munkahelyeket teremtett. A helyiek tudták, hogy amíg más hasonló városi könyvtárakban 50 fő dolgozott, Szerdahelyen kezdetben csak 30-an voltak, és a dolgozóik száma 1988-ban érte el a 40 fő állandó munkatársat, plusz 14 külsőst.

A VMK építésének költségei úgy érték el a fantasztikus 44 milliót, hogy egyes tervek meg sem valósultak. Molnár József igazgató szavai szerint a VMK pincéjében kétsávos, automata irányítással ellátott tekepályát terveztek, sőt az eredeti tervekben benne volt egy biliárdterem és játékszalon is.  Mindezek ellenére 1985-ban az a vád érte a VMK-t, hogy nincs kihasználva. Egyfelől az idő haladta túl a VMK-ban zajló kultúrmunkát (amikor pl. a mozi a szabadtérre költözött), másfelől nem volt egyszerű ellenállni a kor ideológiai vitáinak, amennyiben a műsorpolitikába nemcsak a Slovkoncert beszélt bele (aki a külföldi előadásokat közvetítette), hanem a Járási Nemzeti Bizottság kultúrügyi osztálya is.

Vajda Barnabás
(Részlet egy készülő várostörténetből)

Címkék: helytörténet