Back to top

„Közösen együttműködve, egymást támogatva” – interjú Csémi Sziláddal

Publikálva: 2024, április 2 - 15:26
A dunaszerdahelyi székhelyű Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség ügyvezető elnöke, Csémi Szilárddal beszél pályafutásáról, a cserkészet fontosságáról, annak kihívásairól és a sikerekről, kiemelve a szervezet anyagi és emberi erőforrásainak helyreállítását.
„Közösen együttműködve, egymást támogatva” – interjú Csémi Sziláddal

Mióta vesz részt ügyvezető elnökként a Cserkészszövetség vezetésében és hogyan kezdődött a cserkészettel való kapcsolata?

 2007 őszén választottak elnöknek. Azóta is vezetőként szolgálom a közösséget. A cserkészetre 1993-ban kaptam felszólítást. Mint kiderült később, egy öregcserkész, Vyberál Nándor bá szólította meg édesapámat, illetve általa a nagyobbik öcsémet, hogy elmenne-e segíteni egy cserkésztáborba vezetőnek, merthogy a gyerekeknek nincs kísérője, szükség volna rá. Tette mindezt azért, mert tudta az öcsémről, hogy rendszeresen ministrált. Az öcsém akkor nem tudott elmenni, de az édesapám mondta, hogy kérdezzük meg a bátyját, mármint engem. Elmentem és ott a táborban menet közben ismerkedtem meg a cserkészettel. A harmadik naptól már megbízott őrsvezető voltam, a tábor végére letettem a cserkészfogadalmat. Utána a következő évben elmentem vezetőképző táborba, illetve részt vettem a Külföldi Magyar Cserkészszövetség több táborában, további képzéseket is elvégeztem. Ezzel kezdődött úgymond a cserkészéletem, amit azóta is töretlenül élek. Nem sokkal későbbtől a legtöbben már csak a közismert Kismedve cserkésznevemen szólítanak.

Eddigi pályafutása során mi volt a legnagyobb kihívás?

A jelenlegi pozícióban való helytállás mindenképp nagyon nagy kihívás volt, különösen a kezdetekkor. Amikor átvettük a cserkészszövetség vezetését barátaimmal és társaimmal együtt, akkor nehéz helyzetben volt a cserkészszövetség, bár erős alapok voltak, de nem volt megfelelő anyagi háttere, a megbecsülése alaposan megtépázódott, illetve az emberi kapcsolatok sem voltak mindig tökéletesek szervezeten belül sem. Ezeket az évek során közösen sikerült legyőzni. Úgy gondolom, sikerült helyreállítani a cserkészszövetségnek a becsületét és reményeim szerint mind a mai napig jó híre van tevékenységünknek.

Melyek azok a kiemelkedő programok, események, amelyek megvalósításában az ön személye szerepet játszott?

 Bármi, amit csinálunk, az egy csapatnak, egy közösségnek, a vezetői közösségnek az együttműködésén alapszik. Én nem is igen tudnék kiemelni egy dolgot sem, amely kimondottan az én nevemhez kötődik, mert csak együtt tudtuk ezt megvalósítani. Viszont eredményeink vannak, úgy gondolom, a Cserkészszövetség jelenleg jó úton halad mind nevelési programjával, mind pedig a napi tevékenységével. Sikerült megerősíteni a háttérbázist és központi felszerelés is van elegendő a cserkészeinknek.

Valamennyi eredmény, amit elértünk, legyen az egy közel ezer fős nagytábor, legyen az egy országos képzés, cserkészvezetői konferencia vagy „csupán” egy sima kirándulás, ez mind-mind a cserkészvezetők közös összefogásán múlott. A csapatokban a helyi vezetők a heti kiscsoportos foglalkozásokat, az úgynevezett őrsi összejöveteleket szervezik. A parancsnokok viszik a helyi közösségnek az ügyeit, mi, vezetőség tagok és a központi iroda munkatársai pedig ehhez a megfelelő hátteret próbáljuk biztosítani.

Ugyanakkor most is vannak nehézségeink. Például sürgősen szükségünk van egy tábori járműre, egy furgonra, amivel be tudjuk biztosítani a tevékenységeinket. Sajnos, pályázatból nem sikerült erre a célra forrást teremteni, ezért egy közösségi adományozási kampányt indítottunk. Bízom benne, lesznek támogatóink, adományozóink, akik hajlandóak legalább egy kisebb összeggel segíteni nekünk. Amiben még hiányt szenvedünk, azok az önkéntesek, akik hajlandóak elköteleződni a rendszeres kisközösségi munka iránt. Hiába lennének további gyermekek, akik cserkészkednének, ha nem sikerül helyi szinten olyanokat találnunk, akik később cserkészvezetőként segítenék a közösségüket. Itt is biztatok mindenkit, hogy akár felnőttként is csatlakozzon a cserkészmozgalomhoz, biztos vagyok benne, nem fogja megbánni.

A Cserkészszövetség mennyi tagot számlál? A fiatalság nevelésében milyen szerepük van?

 Jelenleg, 2024. április elején 1473 tagdíjfizető tagunk van. A Cserkészszövetség egy olyan szabadidős ifjúságnevelő programot ad, amely a klasszikus értékrend mellett nyitott az új dolgokra is, programjába igyekszik mindig az adott korszak legújabb módszereit is beépíteni. Megemlíthetem a magyarságra nevelést, a lelkiségi nevelést, az önkéntességet, a természetszeretetet, a közösségi együttműködést, ugyanakkor igyekszünk odafigyelni tagjaink egyéni fejlődésére is, hogy a maguk tehetsége és képességei szerint tudjanak fejlődni a cserkészetben is. Azt gondolom, hogy tevékenységünk, az élménypedagógiára épülő nevelésünk nagy szerepet játszik a közösség életében, szervesen kiegészíti a családi, az iskolai és az egyházi nevelést, ami által tagjaink egy komplett nevelésben tudnak részesülni.

Hogyan látja, szükséges-e a folyamatos megújulás?

 Nagyon fontos a folyamatos megújulás, mint említettem is, igyekszünk mindig az adott korosztály, az adott közeg igényeihez igazodni. Ami viszont fontos a folyamatos megújulás mellett, az, hogy az alapértékek ne változzanak, vagy csak akkor változzanak, ha azt kellő indoklás és egyetértés kíséri. Én hiszem, hogy az alapok, amiket elődeink letettek több mint 110 évvel ezelőtti megalakulásunkkor és a kezdeti időszakokban, a mai napig aktuálisak, pontosan azok az értékek, amit az előbbiekben is felsoroltam: magyarság, kereszténység, egymásra való odafigyelés, csoportmunka, önkéntesség, természetszeretet. Ez mind-mind olyan egyetemes érték, ami a mai napig is fontos nemcsak a felvidéki magyar közösségeknek, de szerintem a családi közösségeknek is. Mi erre próbálunk ráerősíteni. Igaz, hogy a módszerek folyamatosan változnak, de ezzel a megújulással próbálunk élni az értékek állandósága mellett is.

Hogyan veszik fel a versenyt a XXI. század kihívásaival? – internet, online játékok…stb.

A legnagyobb kihívás ezen a területen, hogy kivigyük a gyereket, kimozdítsuk a gyereket az online világból. Ugyanakkor a mi világunk is vonzó tud lenni, ha már ott van a gyerek. Úgy gondolom, versenyképesek is vagyunk, mert egy természetben való együttlét, különösen egy jó, baráti közösségben, van ugyanakkora vagy még nagyobb élmény, mint például egy internetes játék. Csak el kell érni, hogy a gyerek eljusson oda, átélje, és hagyjuk, hogy mindkét világot felfedezze. Ezekkel a felsorolt dolgokkal, hogy internet, számítógép, online kommunikáció, élni kell, mert amennyire nagy veszélyt rejtegethet, ugyanakkora nagy lehetőséget is jelent. Tehát én ezeket eszköznek tekintem a magam szempontjából, és próbáljuk a céljainknak alávetni, felhasználni, mert így is meg tudjuk fogni a fiatalokat a mi közösségünknek. Az alapítónk, Lord Badan Powell mondta, hogy amennyiben halat akarunk kifogni magunk részére, akkor a halat azzal kell csábítani, amire a halnak van szüksége, például egy kukoricával vagy egy kukaccal. Mi is ezt próbáljuk, tehát olyan vonzó környezetet teremteni, olyan vonzó programokat ajánlani a gyerekeknek, amik számukra csábítóak, és azokon keresztül próbáljuk meg bevonni őket a mi tevékenységünkbe, megszerettetni velük azokat az értékeket, amikre felépül a cserkészmozgalmunk.

Tisztújítás előtt áll a szövetség, milyen terveik vannak?

Úgy gondolom, hogy mindazt, amit az elmúlt időszakban letettünk az asztalra, azt tovább lehet folytatni, mert a tevékenységeink és célkitűzéseink jók. Legfontosabb erőforrásunk az ember, nekik, értük és velük együtt tesszük, amit teszünk, tehát a terveknél ezt kell előtérbe helyeznünk. Érdemes ráerősíteni a nevelési programunkra pl. munkafüzetekkel, módszertani kiadványokkal. Igyekeznünk kell a cserkészetet kiterjeszteni, elérni azt, hogy minél több felvidéki magyar gyermek és fiatal megismerje a cserkészetünket, és ha akar, tudjon csatlakozni hozzánk. Van mit javítanunk a belső és külső kommunikációnkon, ebben is segíteni akarom a közösséget, pl. azzal, hogy több személyes találkozón szeretnék részt venni a jövőben, gyakrabban szeretném cserkészközösségeinket is felkeresni. Szeretnénk elérni, hogy a helyi csapatok vezetőinek legyen legalább egy rájuk szabott képzésünk és legyenek szervezeti továbbképzéseink is a mozgalmiak mellett. Mivel a stabil anyagi háttér ebben a megváltozott világban nagyon fontossá vált, ezen próbálok én magam is változtatni, tehát új módszereket vetünk be, a közösségi adományozástól kezdve megerősíteni a 2 százalékos adományozásokat, illetve új pályázati forrásokat találni, amikkel eddig nem éltünk. Természetesen mindamellett, hogy nagyon hálásak vagyunk az eddigi támogatóinknak, és reméljük, hogy a továbbiakban is mellettünk állnak, segítenek minket.

A cserkészközösségeink részére elkelne egy aktualizált pénzügyi, elszámolási útmutató is, ennek megszületésében szeretnék közreműködni. Szerintem a központi irodánk működését is meg kell újítani, felerősíteni és az új kihívásoknak megfelelő szintre hozni. Magam is szeretnék fejlődni a következő időszakban, megerősíteni az ismereteimet pl. a projektmenedzsment, delegálás, időbeosztás és forrásteremtés terén. Fontosnak tartom, hogy az előttünk álló tisztújítás során a megújulás mellett a folytonosságra is oda kell figyelnünk, mivel csak egymást segítve tudjuk céljainkat elérni. Hiszem, hogy a cserkészszövetség vezetése csapatmunkában hatékony, a megválasztott új vezetőségnek az egyéni elképzeléseiket a közösség érdekébe kell állítani. Ha így lesz, akkor közösen együttműködve, egymást támogatva akár csodákra is képesek vagyunk.

(Németh Tímea / Felvidék.ma)

Ezt már olvasta?

Cookies