A régi böjti gyakorlat a Nagyböjt idején teljes hústilalmat írt elő a híveknek, ezért a hamvazószerda előtti keddet a népnyelv húshagyó keddnek, a Feltámadás ünnepét pedig húsvétnak (= húsnak ismételt vétele) nevezte el.
Napjainkban ez a szigor azonban csupán évente kétszer, hamvazószerdán és nagypénteken kötelező. A szigorú böjt szerint keresztényként így ma tartózkodnunk kell a hústól, és a nap során csak háromszor étkezhetünk, úgy, hogy egyszer lakhatunk csak jól (azaz napi egyszeri étkezés, melyen kívül még kétszer vehetünk magunkhoz valamit erősítésül). E mai hústilalom és böjt kötelezi mindazokat, akik tizennegyedik életévüket betöltötték – ám fontos tudni, hogy a kisgyerekek, idősek, betegek vagy pl. áldott állapotban lévő kismamák mentesülhetnek e tilalom alól.
Ezen a napon és a rákövetkező vasárnapon a hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával hintik meg, vagy kis kereszt alakú hamujellel jelölik meg. A hamvazó pap közben figyelmeztet: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!” A hamu az elmúlás természetes jelképe.
________________
Csallóközben
„Hamvazószerdán valamikor a falvak apraja-nagyja a templomba sietett, ahol a pap megkente a homlokukat a virágvasárnapon szentelt barka hamujával, s miközben a kereszt jelét rajzolta a homlokukra, ezt mondta: Memento homo, quia pulvis es et in pulverem reverteris – Emlékezzél ember, hogy porból vagy és porrá leszel!
A hamvazószerda a nevét az őskeresztény korból fennmaradt szokástól kapta. Ebben az időben a hívők vezeklésként hamut szórtak a fejükre, s ebből alakult ki a 12. századtól már általánossá vált hamvazkodás. Ez a szokás az egyházban még ma is élő hagyomány, s a Csallóközben is mindenütt ismerik.
Régebben a hamvazkodás után a felbári legények a kocsmában csöndes iddogálás mellett még egyszer eltemették a farsangot. Medvén az idősebb asszonyok kormot tettek a markukba, átmentek a szomszédokhoz, s kormos kezükkel megsimogatták az asszonyok és a leányok arcát. Patason pedig zsíros korommal kenték be azokat, akikkel az utcán találkoztak. A kormozással is a negyven napos böjt szigorúságát, komorságát akarták érzékeltetni.” (Marczell Béla)
Ezt már olvasta?
Polgármesteri emléklapban részesült Krascsenits Dániel
Dunaszerdahely város Polgármestere Krascsenits Dániel...
Polgármesteri díjat kapott Bubniak Júlia volt hivatalvezető
Dunaszerdahely város Polgármestere 2024-ben Bubniak Júlia...