Jelenlegi hely

Életjelek egy sokrétű embertől

Ezt már olvasta?

Publikálva: 2017, december 13 - 09:02 | Kultúra
Ravasz József neve a csallóközi olvasóközönség számára nem csupán költőként, de aktív közéleti szereplőként, publicistaként, egyetemi tanárként és a Romológiai Kutató és Módszertani Intézet vezetőjeként is ismert. Legújabb és immáron tizenharmadik kötet kapcsán beszélgettünk.
Életjelek egy sokrétű embertől

Életjelek a címe a szerző tizenharmadik kötetének, amelyet Pató Selam szerkesztett, akivel már hosszabb ideje együttműködik az apácaszakállasi származású szerző. Selam grafikái is díszítik a kötetet, amelyet a sokszínűség jellemez, ahogy a szerző életét is. De mindez művészetében sem meglepő, hiszen Ravasz is aktívan részt vett az elmúlt évszázad nyolcvanas éveiben formálódó irodalmi közösségnek, az Íródia munkásságában, s az 1986-ban megjelent antológiájuk, a Próbaútban jelentek meg első versei.

Akkor ez a közösség többek közt olyan személyekből állt, mint Fellinger Károly, Hizsnyai Zoltán, Juhász József, Csepécz Szilvia, Talamon Alfonz vagy éppen Hodossy Gyula, akik neve ma már fogalomnak számítanak a felvidéki magyar irodalomban. Első önálló verseskötete végül a fordulat után 1990-ben jelent meg a Madách Kiadónál, majd jelentek meg többek között tanmeséi, gyermekversei, szakirodalom a csallóközi romák identitásáról és a dunaszerdahelyi prímásokról és zenészdinasztiákról.

Ravasz eközben az írással folyamatosan foglalkozott, már a nyolcvanas években is az akkori korszellem megreformálása érdekelte, s a rendszerváltozást követően több roma szervezet alapításának meghatározó személyisége volt, többek közt a mostani könyvét is kiadó Szlovákiai Romák Író- és Művészeti Társaságát is alapította.  Eközben 1991-ben saját lapot is alapított Déli Hírlap címmel, s mint mondja, igyekeztek már akkor tényfeltáró jelleggel fordulni az újságírás felé, s kendőzetlenül írni az akkori társadalmi kihívásokról, amelyből akadt bőven. A csallóközi terjesztésű lap hét évig működött, előbb a DH-Press kiadásában jelent meg, 1993-tól a RAVASZ PRESS jelentette meg, 1995-től megjelenése rendszertelen vált az anyagi nehézségek miatt, s végül 1998-ban szűnt meg.

Mindez viszont nem jelentette azt, hogy abbahagyta volna az írást, sőt. Az elmúlt években nagyon aktív, hiszen idén, születésnapja környékén megjelent kötete előtt tavaly a Kasza alá érett kiadványa látott napvilágot, de megjelentek már háromnyelvű roma tanmeséi és a romák irodalmi szerepvállalásával is foglalkozott.

Egyébként sincs könnyű helyzetben az irodalom terén, hiszen halmozott kisebbségi szerepben, szlovákiai magyar romaként a kiadványok finanszírozása sem egyszerű, de az évtizedek alatt már megszokta a kihívásokat, s tudja azokat kezelni. Jelenleg mindennapi tevékenységében a főiskolai oktatás tölti be a legnagyobb szerepet, s 68 évesen is rengeteget utazik, hogy feladatait teljes lendülettel tudja ellátni.

Az energia és a lendület terén sok fiatal meríthetne elszántságából, a jövő évre három könyvet is tervez, egy életrajzi ihletésűt is, amelyre Pató Selam beszélte rá, s ebben ismét érdekes irodalmi megoldásokkal tekinthetünk bele színes életébe. Emellett persze más tervei is vannak, szeretné gazdag társadalomfotós alapanyagát is bemutatni a nagyközönségnek, de ahogy szóba elegyedünk vele, látjuk, lapulnak még további kreatív ötletek a tarsolyában.

2004-től a Romológiai Kutató és Módszertani Intézet vezetője városunkban, így a témák közül nem maradhat ki a romák helyzete sem, hiszen minden évben éppen Dunaszerdahelyen emlékezünk meg a szlovákiai roma holokauszt áldozatairól. Feladatok ezen a téren is várnak rá, de kiemeli, fontos lesz az európai roma közösségnek is tudatosítania, hogy a megbecsülést és elismerést a népcsoportnak magának kell kiharcolnia.

Ahogy pedig beszélgetésünk végén megtudom, Ravasz József az év elején Dunaszerdahelyen is bemutatja majd kötetét, hiszen ugyan Apácaszakállasról érkezett, már több évtizede városunkban él.

Virágh Mária felvételei a nagymegyeri bemutatón készültek

Címkék: Ravasz József