Ülésezett Dunaszerdahely képviselő-testülete

Elfogadták az új költségvetést

A napirendi pontok elfogadása után a képviselők előbb a 2019-es évi összevont könyvelési zárás éves beszámolóját hagyták jóvá, a következő pontban pedig a szlovák pénzügyminisztériumnak városunk részére nyújtandó kamatmentes, visszatérítendő, 518 692 eurós pénzügyi támogatását fogadta el a testület. Az állam ezt azon önkormányzatok számára ajánlotta fel, amelyek a járvány miatt kieséssel számolnak költségvetésükben.

Ugyancsak nagy többséggel jóváhagyták Dunaszerdahely idei költségvetésének ötödik módosítását is. Ezt követően pedig arra a négymillió eurós hosszú lejáratú hitelre is rábólintottak, amelyet a Csehszlovák Kereskedelmi Banktól vesz fel a város. Ennél a hitelfelvételnél kisebb vita keletkezett, egyrészt az összeg magasságáról, illetve a beruházási hitel fő prioritásairól. Ezek főképp a vásártér, a Szent István tér, a Vámbéry tér felújításairól, valamint a Keleti lakótelep és a Kisudvarnoki út közötti átkötőút létesítéséről szólnak. „Konkrétan a jövőbe szeretnénk invesztálni”, fűzte a vitához Hájos Zoltán polgármester. 

Az önkormányzati képviselők meghallgatták a 2020. szeptemberében befejezett ellenőrzések eredményeiről szóló beszámolót, valamint a városi főellenőr ehhez kapcsolódó, 2020-as évi tervezetét is.

Telekcserék, városi garázsok, újabb iskolai étkezdék kerültek a Gastro DS-hez

A telekcserék és a várost érintő ingatlanügyek megszavazását követően az Újfalu lakótelep 2167. házszámú tömbgarázsában található garázsok bérlését is jóváhagyta a plénum. Eszerint a polgárok jelenthezhetnek a garázsok bérlésére - a bérleti díj teljes összege 30 euró/garázs/hónap.

A következő pont szerint pedig a plénum döntése értelmében további iskolákat lát majd el a Gastro DS, amelyhez így átkerült a Kodály Zoltán Alapiskola, a Smetana ligeti Alapiskola valamint a Vámbéry Ármin Alapiskola részét képező iskolai étkezdék kezelése.

Vita a támogatások új rendszere körül

Ahogyan Hájos Zoltán polgármester jelezte, a kulturális, sport-, oktatási, ifjúsági és szociális célokra szánt támogatási rendszer változtatásának elsődleges oka elsősorban a közpénzek felhasználásának nagyobb átláthatósága, valamint a képviselők részéről már korábban is igényelt keretösszeg szavatolása volt.

A jelenlegi támogatási rendszer ugyanis, mint a polgármester kifejtette, elavult, így az új kidolgozásánál fontos szempont volt, hogy ezentúl elektronikus formában lehessen csak pályázni, maga az együttes cél pedig az lenne, hogy végre mindegyik képviselő és szakbizottsági külsős tag értékelhesse a pályázatokat, mely által azok átláthatóbbá, maga a rendszer pedig rugalmasabbá válna. 

Antal Ágota véleménye szerint az új tervezet megkérdőjelezi a pályázatokról eddig döntő szakbizottságok létjogosultságát. Úgy vélte, „minél egyszerűbb a rendszer, annál átláthatóbb”. Egyben kérte, hogy a szakbizottságok által is elfogadott módosító javaslatokkal hagyja jóvá a testület a szabályozást. Eszerint a mindenkori költségvetésből meghatározott 2,5%-nyi támogatási összeg szétosztásáról a három érintett szakbizottság együttes ülésen döntsön; továbbra is a szakbizottságok javasolják a támogatási összegeket; illetve hogy ezekre aztán a régi rend szerint a testület bólintson rá. 

Válaszában Karaffa Attila alpolgármester arra mutatott rá, a szakbizottságok munkája nem csupán abban merül ki, hogy a pályázati pénzeket szétosszák, s ha ezt ezentúl az összes városi képviselő megteheti, az épp hogy nem jogsérülés, hanem bővülés. Demokratikusabbá válik a rendszer, hiszen ezentúl minden képviselő hozzászólhat, javasolhat összegeket az egyes pályázatokra. 

A. Szabó László alpolgármester is azt emelte ki, hogy az új javaslat nem csupán a mindenkori keretösszeget szavatolja, hanem növeli is az átláthatóságot a nagy nyilvánosság előtt. Ráadásul már nem titkosan, zárt ülésen szavaznak majd az összegek odaítéléséről a képviselők, hanem transzparens módon, mindenki számára hozzáférhetőek lesznek a pályázatokra írt javaslataik. 

Hakszer Roland azt forszírozta, hogy a DAC futballklub városi támogatása miért nem képezi ennek a szétosztásra kerülő keretösszegnek a részét, s kérte, napolják el a döntést. 

Végül azonban a testület az eredeti beterjesztés elfogadása mellett döntött, vagyis jövőre már az új rendszerben pályázhatnak a szervezetek, s dönthetnek az odaítélt összegekről a képviselők.  
 

Marad a fejlesztési adó, Győr lesz Dunaszerdahely újabb testvérvárosa

Hakszer Roland független képviselő nyújtott be indítványt azzal a céllal, hogy a testület a korábban elfogadott fejlesztési díjat törölje el – ám megfelelő alternatíva nélkül ezt nem fogadta el a testület.  

Azzal azonban már mindegyik jelen lévő képviselő egyetértett, hogy Győr és Dunaszerdahely között szorosabbá fonják a kapcsolatokat. Ugyanis Dézsi Csaba András győri, valamint Hájos Zoltán dunaszerdahelyi polgármesterek korábbi találkozójukon már jelezték: a két település elmélyítené korábbi kapcsolatait, szorosabbá téve azt a jövőben, mint testvérvárosok. Mindezt, mint a megállapodásban is olvasható, „a hatékony együttműködés, valamint a társadalmi és gazdasági szféra valamennyi területén szerzett tapasztalatok és ismeretek megosztásának céljával, remélve, hogy a győri és dunaszerdahelyi lakosok között a barátság szellemében létrejövő kapcsolat hozzájárul a két nemzet közötti megértéshez és biztosítja, hogy béke és barátság alakuljon ki az egységes Európában.”

Horváth Zoltán szerint a győri és a dunaszerdahelyi civil szervezetek között eleve szoros a kapcsolat, illetve Karaffa Attila tolmácsolta a győri polgármester üdvözletét, aki jelezte, hogy az önkormányzatuk aznapi, délelőtti ülésén ugyanezt a szándékukat fejezték ki – nem is csoda, hogy a testvérvárosi együttműködésnek városunk minden egyes jelen lévő képviselője örömmel szavazott bizalmat.

Dunaszerdahely nem kér a logisztikai parkból

Az ülés végén Hájos Zoltán egyértelművé tette Dunaszerdahely álláspontját, miszerint városunk nem kér a Balázsfa mellé tervezett logisztikai parkból.

„Teljesen jogos a lakosság aggodalma”, fogalmazott, jelezve, hogy környezetvédelmi szakbizottság már kérte is egy nagy környezetvédelmi hatástanulmány elkészítését, épp emiatt. Mint elmondta, az sem derült ki eddig, miképp képzeli el a beruházó a kamionforgalom elvezetését, ahogyan az sem világos, mindezt hogyan tenné meg harmadosztályú utak igénybevételével. A hatástanulmány fényében aztán a város mindenképp lépéseket fontolgat a logisztikai park ügyében.  

Dakó Sándor erre reagálva azt emelte ki, hogy a dunaszerdahelyiek egyértelműen a logisztikai park ellen vannak, és senki számára nem hiányzik, hogy napi többszáz kamion terhelje le a környék forgalmát. 

(na)