Back to top

Túlképzettség a munkapiacon

Publikálva: 2017, január 16 - 11:53
A szlovákiai munkaerőpiacon az utolsó öt évben erősödött a túlképzettség. Ennek oka egyrészt, hogy az elmúlt tíz évben könnyebben lehetett diplomához jutni, másrészt az állami támogatással létrejövő külföldi beruházások nem törekszenek arra, hogy kihasználják a szlovákiai munkaerő képzettségében rejlő lehetőségeket - írja a gazdasag.sk.

Erről értekezett Martin Hudcovský, a pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem szakmai időszakos kiadványában. Szlovákiában, ahogy a többi visegrádi országban is, a munkanélküliségi adatok tavaly végre a 2008-as válság előtti szint alá kerültek. Mivel a munkanélküliségi adatokat sok minden torzíthatja, ezért pontosabb a foglalkoztatottság számainak vizsgálata, de ezek a mutatók is kedvezőek.

Hudcovský szerint, bár az adatok kedvezőek, de igazán pozitív fejlődésnek azt tarthatnánk, ha az utóbbi években ki tudtuk volna használni a munkavállalók megszerzett képesítését is. Mert ez is az ország erőforrásai közé tartozik, hiszen az állam a képzési rendszerbe komoly összegeket fektetett.

A tanulmány kimutatja, hogy a foglalkoztatottak között (2011 és 2016 közti vizsgált időszakban) a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya nőtt a legnagyobb mértékben (20,3%-ról 23,4%-ra). Enyhén emelkedett a középfokú végzettek aránya (44%-ról 44,8%-ra), az alapfokú végzettek aránya viszont majdnem 4%-al csökkent (35,7%-ról 31,8%-ra). Látható, hogy gazdaságunk és az ország a képzettség tekintetében fejlődik, ezt viszont több tényező is árnyalja. Az egyik, hogy egyre könnyebb felsőfokú képzettséget szerezni. Ezt bizonyítja, hogy míg a munkavállalók között a fiatal (29 év alatt) alapfokú képzettek száma 14%-al csökkent, addig az 55 év feletti korosztályban az ilyen képzettségűek száma majdnem negyedével emelkedett, és ezzel függ össze a keletkezett relatív szakmunkáshiány is.

A felsőfokúak aránya között sokan nem képesek jelenleg a képesítésüknek megfelelő munkahelyet találni, ami viszont nem zárja ki, hogy a karrierjük építésével a későbbiekben megfelelő munkához juthatnak. A középfokú képzettséget igénylő pozíciókban a felsőfokú végzettek száma a 2011-es 54 ezerről 2016-ra 109 ezerre növekedett. Az alapfokú végzettséggel végezhető munkakörökben pedig 4 800-ról 13 100-ra növekedett a felsőfokúak száma, ami főleg ebben a kategóriában veti fel a képzésükre fordított források hatékonyságának kérdését.

A felülképzett alkalmazottak harmadik kategóriájában – a középfokú képzettek alapképzettséget igénylő munkahelyeken – szintén hasonló a helyzet, csak a számokat elferdíti a statisztikai hivatal metodikájának változása. (A szerelői és a szalagmunkások munkakörét időközben a középfokúak közé sorolták.) Összesítve: a munkahelyeken a felülképzettek számának növekedését Hudcovský az elmúlt öt évben 118 ezerre becsüli, az elmúlt öt évben keletkezett új munkahelyeken pedig a felülképzettek arányát 20-25%-ra.
A keletkezett problémát általánosan két szemszögből közelíthetjük meg. Az egyik, hogy míg az új főiskolák, egyetemek alapítása elősegítette a hallgatók számának növekedését, a munkapiac jelenleg nem képes ezt a növekményt kihasználni. Természetesen ezzel felmerül a képzettség minőségének kérdése, továbbá, hogy mennyire képes kiszolgálni a felsőoktatásunk a munkaerőpiacot, illetve annak a kérdése, hogy a legalacsonyabb fokú (bakalári) alapképzést egyáltalán besoroljuk-e ebbe a kategóriába.
A második szempont a kormányzat felé fogalmazza meg a kritikát. Az ipar fejlesztése, az állami beruházás-politika jelenleg egyáltalán nem a képzett munkásaink megfelelő kihasználásának irányában tevékenykedik. A külföldi beruházások támogatása segít a munkanélküliség csökkentésében, de ezek a támogatások eddig nem vették figyelembe az alulképzettség kérdését. Ez megmutatkozik a külföldi beruházások termelésének hozzáadott-értékében, amiből világosan látni, hogy javarészt csak a tudás nélküli rutinmunkát igénylik.

A képzett emberek tudásának kihasználása elsősorban a fejlettebb országokra jellemző, ahol nagyságrendekkel több felsőfokú képzettséggel rendelkező dolgozó szaktudását is ki tudják használni, ahogy a bennük rejlő innováció lehetőségét és vállalkozó kedvet. Ha Szlovákia a gazdaságfejlesztésében csak az eddigi nyugati beruházásokra alapoz, amely csak a kedvező földrajzi elhelyezkedést, az olcsó és tapasztalt munkaerőt akarja kihasználni, akkor könnyen bennragad fejlődésének jelenlegi kategóriájában. Nem elég kinevelni a képzett fiatalok seregét, de meg kell találni a módját, hogy miként tudjuk őket gazdaságilag hatékonyan alkalmazni.

Forrás: gazdasag.sk

Ezt már olvasta?

Címkék: munkapiac
Cookies