Jelenlegi hely

Padányi Bíró Márton végrendelete

Ezt már olvasta?

Tilajčík Imi

Tilajčík Imi

1954. június 18-án született Hegyétén, munkáscsalád...

Publikálva: 2017, február 21 - 08:55 | Dunaszerdahelyi könyvek
Padányi Bíró Márton 1762. május 5-én kelt végrendelete, amelyet a Veszprém Megyei Levéltár adott ki, annak okán is került a dunaszerdahelyi könyvek közé, hogy a végakaratból derül ki a Sárga kastély „keletkezésének” története, itt bukkanunk rá a momentumra, hogy a nagy hatalmú magyar főúr Pókatelkén kastélyt építtet szeretett unokaöccse, Padányi Bíró István számára – vagyis a dunaszerdahelyi Sárga kastély első ura számára.
Padányi Bíró Márton végrendelete

Padányi Bíró Márton 1762. május 5-én kelt végakarata nem egy klasszikus értelemben vett végrendelet, sokkal inkább tekinthető egyfajta számvetésnek, mindazon cselekedetei összeírásának, amelyeket a főpásztor életében fontosnak tartott. A testamentumban így nem elsősorban hátramaradó javairól intézkedik a főpásztor, hanem részletesen bemutatja, hogy püspöksége időszaka alatt jövedelmeit milyen egyházi és világi, köztük magánjellegű célokra fordította.

Politikai tevékenysége pedig országosan ismert alakjává teszi a 18. század történelmének.

A végrendelet ismert volt a korábbi kutatás számára, elsősorban életrajzírója, Pehm (Mindszenty) József merített belőle, közlésére azonban mindezidáig nem került sor. 

Ezzel magyarázható talán, hogy ismertsége ellenére sem történt meg a testamentumban foglalt adatok teljeskörű felhasználása. Kiadásunk során igyekeztünk figyelembe venni, hogy a forrás után érdeklődők többsége számára a végrendelet eredeti latin nyelvének értelmezése is nehézségeket támaszthat - különösen igaz ez a helytörténet művelőire, akik közül  olvasóink  többségét  várjuk.  Emiatt  döntöttünk  a  végrendelet  teljes szövegének lefordítása mellett, ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a forrás megjelenjen eredeti nyelvén is. A latin szöveget és magyar fordítását párhuzamosan közöljük. A forrásszöveghez mind filológiai jellegű, mind tartalmi jegyzeteket fűztünk.

A szövegkiadással kapcsolatos jegyzetek a latin szövegben, lábjegyzetes formában találhatóak meg, míg a végrendelet tartalmával kapcsolatos, annak értelmezését segítő jegyzetekre a fordításban utaltunk, ezeket a jegyzeteket, kommentárokat azonban terjedelmi okok miatt a forrás- közlés után helyeztük el. Függelékben közöljük Mária Terézia királynőnek Padányi Bíró Márton részére kiállított oklevelét, amellyel engedélyezi számára a szabad végrendelkezést, valamint Bírónak egy ezzel kapcsolatos levelét.

A kötet végén a korabeli püspöki birtokokról készített térkép, valamint a végrendelet magyar fordítására visszautaló személy- és helynévmutató található.

 

Címkék: helytörténet