Back to top

A nagyvállalatok érdekei helyett közhasznú megoldást

Publikálva: 2017, szeptember 7 - 09:42
Az osztályozott hulladék területén kezdeményezett fejlesztéseket a város, de a törvényi változások olyan helyzetet eredményeztek, amelyben az önkormányzatok lehetőségei korlátozottak. A téma kapcsán dr. Hájos Zoltán polgármestert kérdeztük.

„A hulladékokról szóló törvény tavalyi módosítása alapján elindult az osztályozott hulladék más rendszerben való kezelése, ami azt jelenti, hogy a gyártói felelősség szervezetén keresztül finanszírozzák a rendszert. A Dunaszerdahelyi Hírnök olvasóinak már korábban jeleztem, hogy a városunkkal is szerződésben álló ENVI-PAK Rt. esetében is fennáll, hogy elméletileg csomagolóanyagok gyártói térítenék az általuk termelt csomagolóanyagok begyűjtését, ugyanakkor a gyakorlatban az általuk alapított leányvállalataik (esetünkben az ENVI-PAK Rt.) igyekeznek a lehető legalacsonyabb költségek mellett megoldani az osztályozott hulladék gyűjtését és annak kezelését, s a rendszer így nem működik. A probléma az, hogy ezen társaságok, az anyavállalataiktól nem tudják behajtani a megfelelő összeget, így végül jóval kevesebb forrás jut a szelektív hulladék begyűjtésére, vagyis az eredetileg ígért összeg felét sem fordítják erre a célra.

A környezetvédelmi minisztérium, amely kiadta az engedélyeket a gyártói felelősség szervezeteinek, nem tud korábbi adatokhoz hasonlítani, mert nem világosak a szabályok, a rendszer pedig így nem működik. Másrészről ugyan igaz, hogy Szlovákia átvette az EU-s modellt, de más országokban nem a szabad gazdasági verseny uralkodik ezen a piacon, és nem tíznél is több nyereségorientált vállalat versenyez, hanem közhasznúsági alapon finanszírozzák az osztályozott hulladék elszállítását és feldolgozását. Így most azt tapasztaljuk, hogy minden vállalat a költségeinek minimalizálására törekszik.

A történetnek ugyanis három szereplője van, az önkormányzat szerződésben áll a gyártói felelősség szervezettel, és  a hulladékgazdálkodási vállalattal, s ezen két jogi személy közt is szerződéses viszony áll fenn. Végső soron a gyártói felelőség szervezete fizeti a városi szelektív hulladék elszállítát és kezelését az adott hulladékgazdálkodási vállalatnak, tehát a város helyett, esetükben az FCC-nek. A probléma viszont már ott jelentkezik, hogy hiába rendeli meg a város a szolgáltatásokat az FCC-től, ha az ENVI-PAK több hónapos tartozást halmoz fel a szolgáltatóval szemben, vagyis késve fizet, miközben ez a helyzet nem csak reginális hanem országos méretű. Megjegyezném, hogy akkor még nem is beszéltem a szükséges fejlesztésekről, amelyre a városunknak szüksége van, például az 1100 literes hulladéktárolók számanak növeléséről, vagy a részben a földbe süllyesztett osztályozott hulladéktárolók építéséről. Minisztériumi szinten nincs megoldás, pedig a rendszerben hiányoznak a források a már korábban jelzett tulajdonosi struktúra miatt, ennek eredményeként pedig a gyártói felelősség szervezetei szerződéseket mondanak fel a kisebb településkkel, s csak ott akarnak vállalkozni, ahol alacsonyabb költségekkel jár a szemételszállítás. Ilyen esetekben az önkormányzatok vagy találnak más gyártói felelősség szervezetét, vagy sorsolás útján választanak nekik újat. A helyzet viszont nem oldódik meg, csak egyik szervezettől a másikhoz kerül a probléma, s mindennek a polgárok és az önkormányzatok a vesztesei.”

Megjelent a Dunaszerdahelyi Hírnök 2017/14.számában.

Ezt már olvasta?

Címkék: Hájos Zoltán
Cookies