Jelenlegi hely

Nagyszombat néphagyománya

Ezt már olvasta?

Publikálva: 2017, április 15 - 09:39 | Múltidéző
Megkülönböztetett helyet foglal el a népi hagyományban húsvét hete. A nagyhét három utolsó napját: nagycsütörtököt, nagypénteket és nagyszombatot az egyház Triduum sacrumnak, azaz Három szent napnak nevezi. E napok mindegyikén Krisztus szenvedése és halála az elmélkedések középpontja.
Nagyszombat néphagyománya

Nagycsütörtökön az Olajfák hegyén vérrel verejtékező Üdvözítő halálfélelmére emlékeznek, pénteken a keresztre feszítés kínjait idézik, szombaton a keresztről levett Krisztus sebeiről elmélkednek. A szentmise fő gondolata csütörtökön az Oltáriszentség, pénteken a Kereszt diadala, szombaton a Föltámadás és a keresztség.

A nagyböjti komorságot, a böjt szigorúságát a keresztény világ legnagyobb ünnepe, a föltámadás emléknapja, húsvét váltotta föl. Már a magyar neve is jelzi, a hosszú böjtölés után ezen a napon fogyasztottak először zsírral készített ételeket, főként húst.

Nagyszombat szintén félünnep volt. Délelőtt még dolgoztak a háztartásban és a ház körül. Délután már rendszerint az esti föltámadási szertartásra, a körmenetre készültek. A körmenet után már véget ért a negyven napos böjt is. Este már minden háznál sonkát ettek, hogy egész évben bőségben legyen az étel, elkerülje őket mindennemű betegség.

Nagyszombati hagyomány volt a ház napkelte előtti körülsöprése is. Ezzel a ténykedéssel a férgeket, a rovarokat űzték el a házból és a ház környékéről is. A ház körülsöprését a hajnali ébredés után azonnal el kellett végezni, mert csak így lehetett hatásos. Fontos volt, hogy senki ne lássa meg ezt a ténykedést. Ezért Felbáron már nagypénteken este a fal mellé állították a söprűt, Sülyben pedig még a lábbelit is megtisztították erre az alkalomra. A bősi asszonyok viszont nem korán reggel, hanem délelőtt, a Glóriát jelző harangszókor kezdték el a söprést. Ez a harangszó jelezte a harangok visszatértét Rómából.

Marczell Béla: Csallóközi népszokások

Címkék: húsvét