Jelenlegi hely

Húsvét, a mi ünnepünk!

Ezt már olvasta?

Publikálva: 2018, március 30 - 08:19 | Színes
Napjaink rohanó világában a hagyományos értékek kiveszőben vannak. Robotolunk, hogy bebiztosítsuk mindazt, ami „nem hiányozhat” életünkből, lakásunkból, vagy az asztalunkról.
Húsvét, a mi ünnepünk!

Pedig a valódi kincset saját magunkban kéne keresnünk. A csodára várunk, még akkor is, ha talán nem is hiszünk benne. Közben itt van nekünk egy csoda, amit húsvétnak hívunk. Amiből sokkal többet meríthetünk, mint azt gondolnánk. Mert húsvét valóban a mi ünnepünk!

A feltámadás, az új élet, a remény ünnepe! Mert mindannyiunk mozgatórugója a remény!

A minap egy vállalkozás falán olvastam a következő sorokat: „A lehetetlent azonnal megcsináljuk, de a csodára három napig várni kell!” Hogy lehet csoda a lehetetlen? Így van megírva az Evangéliumban:

Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincsen itt, mert feltámadott… (Lukács 25. 5-6.)

Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. A Biblia szerint Jézust pénteken keresztre feszítették, és három napra rá – vasárnap – feltámadott. Kereszthalálával ugyan nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott halál felett.

Győzelmet aratott a halál felett! A természet ugyanezt teszi évről évre a tél után.

Ha elvonatkoztatunk a húsvét vallási töltetétől, és csupán a tavaszvárás, vagy mint a tavasz eljövetelének ünnepeként tekintünk rá, egy újabb csodában lehet részünk. Amíg a szunnyadó természetet télen halottnak véljük, addig a tavaszi nap első sugarai megbontják az ágak rügyeit. Bizonyára sokunknak eszébe jut például a barka, mint a húsvét egyik szimbóluma, de a barkára aggatott tojás is az. Újjászületés, feltámadás, a tojás, mint olyan pedig a termékenység egyik jelképe is. A nagyhét a megtisztulás jegyében telik, a „gazda” kimeszeli az istállót, és a házát.

Nem véletlen az sem, hogy húsvét vasárnap az ételszentelés napja is egyben.

A böjti időszak lezárása után, a templomba igyekvők kosarában a hagyományos húsvéti ételeket találjuk. Létezik egy olyan magyar néphagyomány, mely szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojást, mert ha eltévednének az életben, jusson eszükbe kivel ettek. Az egészben főtt tojás a családi összetartozást is jelképezi. Számos, tőlünk idegen ünnepet átvettünk más népektől, kultúrákból, és sajnos a húsvét megélese is „kimegy a divatból” mostanság. Pedig a húsvét sokkal inkább a mi ünnepünk, mint például a Halloween. Miképpen nem jutna eszembe a locsolkodás helyett például wellness-be menni húsvéthétfőn!

A víz megtisztító erejébe vetett hit az alapja a húsvét hétfői szokásnak.

Bár a víz itt is, ott is jelen van, a locsolkodásnak és az „érte kapott” hímes tojásnak még mindig megvan a maga varázsa. A vízbevető hétfőnként is emlegetett napon a lányokat a kúthoz vitték, „hogy el ne hervadjanak” – vagyis termékenyek legyenek. Mindez napjainkban már kissé szolidabb módon, de fennmaradt, mit sem vesztve a hiedelem valódi célzatából. Egy kérdés maradt talán csak nyitott, csupán feltételezések vannak. Miért a nyúl hozza a tojást, és nem a tyúk? Szükséges ezt egyáltalán megmagyarázni, ha a csodákkal és reménnyel átszőtt világban a Biblia szerint Isten azt adta nekünk, amiből csak egy volt neki? Igen, az Ő egyszülött Fiát! (lásd: János 3.16.)

Végezetül csak annyit, hogy húsvéthétfőn – mint minden évben – ismét elmegyek locsolni. De előtte vasárnap még vár ránk egy focimeccs is, ahol a DAC legyőzi majd a Nagyszombatot! Ha ehhez csoda kell, én állok elébe! Ámen!

Bögi Róbert írása a KLIKKout-on!

Címkék: húsvét