Jelenlegi hely

A hónap fotója – a Fehér kastély

Ezt már olvasta?

Publikálva: 2018, március 8 - 09:35 | Múltidéző
Újfalun (Dunaszerdahely egykori városrészében, amelyet Szerdahelytől csupán egy utca, a mai Fő utca választott el) állt egy olyan meghatározó, markáns építészeti alkotása a településnek, amelyre ugyan még ma is sokan emlékeznek, mégis keveset tudni róla. Nem is csoda, hiszen a neves kastélyt az 1970-es években a kommunista hatalom leradírozta Dunaszerdahely térképéről.
A hónap fotója – a Fehér kastély

Közölt felvételünket az 1960-as években kélszítette Mozgay Béla.

A „késő klasszicista stílusú, kétszintes, kéttengelyes, timpanonnal zárt, négyzetes ablakokkal és lizénákkal tagolt, hangsúlyos középrizalittal ellátott épületet” – vagyis közismert nevén a Fehér kastélyt – a többek között itt is birtokos benefai Bacsák család egyik tagja, Bacsák Móric huszárkapitány építette az 1800-as évek elején – mintegy negyvenöt–ötven évvel a Sárga kastély felépíttetése után. 

Maga a család régi csallóközi família, előnevüket az 1764-ben Mária Teréziától is megerősített benefai (ma Egyházgelle része) birtokukról vették, s tagjai már korábban, a 17. században is komoly pozíciót töltöttek be egyrészt Pozsony megyében, másrészt egyéb országos hivatalokban. 

A Szerdahely melletti Újfalun élt például Bacsák József kamarai tanácsos – külön érdemes megemlíteni, hogy az ő lánya, Bacsák Franciska alapította meg 1799-ben (végrendeletében) Szerdahely-Újfalun a xenodochiumot, azaz az ispotályt – más néven a szegénykórházat. 

A Fehér kastély egykori helyén korábban is a Bacsákok kúriája állt – azt a régi udvarházukat már egy 1796-os térképen is megtaláljuk, balról a Kondék telkével, jobbra pedig megint csak a Bacsák telekkel szomszédosan, amelyen egy vendégfogadójuk is állt – az ismereteink szerinti egyik legrégibb szerdahely-újfalui vendégfogadó. 

Az új, később színéről a népnyelvben fehérnek nevezett kastély már emeletesnek épült, földszinti helyiségei boltívesek voltak, kertjének főutca felöli részét két kis körbástya (rondella) határolta, téglafallal kerítve. Vélhetőleg neve is új és szép, takaros voltáról ragadt rá, nem csupán színéről.

A hátrafelé húzódó, parkos udvar jobb felében a cselédség lakásai, bal felében pedig az istállók és a gazdasági épületek húzódtak. A város legszebb épületei között tartották számon, 1849-ben az átvonuló osztrák csapatok parancsnoka is ebben az épületben szállt meg. 

A 19. század második felében a nemesi család elhagyta a városkát, s gazdát is cserél a kastély: az 1800-as évek végén már a Sárga kastélyt is birtokló Habermann család tulajdonában találjuk, akiktől 1910-ben Wosner Vilmos vette meg. A kastély előkertjének rondelláit 1920-ban bontották le – mintegy jelképesen, Trianon évében. 

1957-től Dunaszerdahely város tulajdonába kerülve benne 1964–70 között a Csallóközi Múzeum működött. 1970-től, a múzeumnak a Sárga kastélyba átköltöztetése után – miután a kommunista városvezetés „lelakatta” a Fehér kastélyt és életveszélyessé nyilvánította – lebontották, hogy helyére új és „modern” postát építsenek. 

A Fehér kastély értelmetlen lerombolásakor még ott díszelgett oromzatán kőből kifaragva a Bacsákok családi címere, amelyet 1626-ban II. Ferdinánd királytól nyert el a család: kék pajzsban zöld hármashalom, ezüst nyíllal átlőtt arany szárny, két zöld pálma között, amely felett jobbra néző lovagi sisak látható. A sisakdíszt és a koronán nyugvó zöld babérkoszorút pedig egy páncélos kar tartotta…

Nagy Attila helytörténész