A hétköznapi és az ünnepi Egyiptom

Előadása bevezetőjében Pécsi Ágnes elmondta, hogy elsősorban a temetkezési emlékekből és a templomokban található ábrázolásokból következtethetünk az akkori életre. A síremlékekben található ábrázolások férfiakat, nőket és gyermekeket örökítenek meg hétköznapi teendőik közben, vagy mutatják be a számos ünnepség valamelyikét. A hétköznapokból láthattunk szántás-vetést, hajóépítést, vadászat és halászat ábrázolását, de például szarvasmarha születését is. Mivel az ókori Egyiptomban a mezőgazdasági munkálatok az áradásokhoz voltak kötve, egy egyiptomi évbe körülbelül 100 munkanap, 36 pihenőnap és rengeteg ünnep fért. Az állami és vallási ünnepek hosszú sorából hármat mutatott be az ismert egyiptológus. 

Minden fáraó életében fontos szerepe volt a Szed-ünnepnek. A több dekádos ünnep rítusai közt szerepelt a fáraó futása és a dzsed-oszlop állítása is - mindez a fáraó fizikai erejét volt hivatva igazolni, azt, hogy a király alkalmas-e arra, hogy vezesse a népet. Az egyik legfontosabb ünnep, a völgyünnep alkalmával maga a fáraó is részt vett a szántás-vetésben. A részegség ünnepe, pedig Hathor istennővel kapcsolatos volt. Ré, a Napisten megharagudott az emberekre, arra utasította Hathort, hogy igya a vérüket. Miután az emberek könyörgésére megbocsátott nekik, Hathor mégsem tudta abbahagyni a vérivást, ezért Ré sörrel árasztotta el a földet, amit Hathor megkóstolt, attól lerészegedett, és felhagyott az emberi vér ivásával. Ennek örömére tartották évente ezt az egy dekádos ünnepet, melynek során hihetetlen mennyiségű sört fogyasztottak.

Érdekességként, az előadás végén a résztvevők azt is megtudhatták Pécsi Ágnestől, hogy mit mond a születésnapjukról az ókori egyiptomi naptár.