A római egyházban az adventi böjti időszak az éjféli miséig tart, s az ez időben tartott hajnali misét a bevonulási ének, a Rorate coeli – Harmatozzatok egek – után roraténak nevezik. Advent azt jelenti Úrjövet, a latin adventusból származtatva.
Katolikus falvakban az advent péntekje szigorú böjtnek számított, húsételt, zsíros ételt egyáltalán nem fogyasztottak. Hajnalban minden reggel, vasárnap kivételével, hajnali misére, roratera mentek. Még sötét volt a reggel, ezért kis lámpákkal, úgynevezett rorate-lámpákkal mentek a misére. A lámpákban gyertya világított.
Református vidéken, például a Csilizközben advent idején reggel és este is istentiszteletet tartottak szinte az egész falu részvételével. Az istentisztelet nem kora hajnalban, hanem napkelte után szokott lenni. Kulcsodon tréfás mondókát is tudtak ehhez:
Azért van a róráté nappal,
Mert későn keltünk föl a pappal.
December az ókori Róma naptárában a tizedik hónapot jelezte, amit a neve is bizonyít. A csillagászati naptárban Bak havának nevezik, a magyar naptár Karácsony havaként jelöli. December a legsötétebb hónap. Most vannak a legrövidebb nappalok és a leghosszabb éjszakák.
In: Maczell Béla: Csallóközi népszokások
